Egy hírös templom tornyában nyugodott több száz évig. A pléhkrisztus össze volt hajtva, a lába, a karja, egy rozsdás-poros-pókhálós gombolyagba. Mikor megtisztítottam a múlttól, ezt írtam rá:
EZER ÉVIG VOLTÁL FENN A KERESZTEN, A SZÖGEKET KIHUZTAM MÁR RÉG, SZÉTTÁRT KAROD NEM A FESZÜLET, HANEM AZ ÖLELÉS. ÁLDOTT LEGYEN A FÉNY.
